HTML

Friss topikok

Fegyvertartás

Blogunk segít eligazodni a fegyvertartás egészségügyi, pszichológiai alkalmassági vizsgálatának kérdéseiben:

  • fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok,
  • pszichológiai alkalmassági vizsgálatok,
  • fegyvertartási törvények és szabályozások.
Fegyver alkalmassági vizsgálat

Archívum

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálat - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Nyíregyháza)


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium Szabolcs megyében:

Dr. Petlyánszki Gábor vezető főorvos
(70) 381-7731
4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 2.
szszblofegyver@gmail.com
Dr. Gavallér Andrea klinikai szakpszichológus
Marosi Zita klinikai szakpszichológus
Gilányi Gabriella klinikai szakpszichológus
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
 

Letölthető fájlok - Szabolcs megye, Fegyvertartás alkalmassági vizsgálat, Nyíregyháza

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat

A nyíregyházi orvosi vizsgálat során a lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy az engedéllyel rendelkező személyt az alábbi két alkalmassági csoport valamelyikébe sorolják: 

  • I. alkalmassági csoport: a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR1.) 22. §-ában és 29. §-ában meghatározott személyeket, aki — a gáz- és riasztófegyverek kivételével — a lőfegyvert munkaköréből eredően tartja, illetve kívánja tartani.
  • II. alkalmassági csoport: a KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket, akik a fegyvert sportvadászat, illetőleg önvédelem céljából tartják vagy szándékoznak tartani. A gáz- vagy riasztófegyvert tartó vagy tartani szándékozó személyt minden esetben a II. alkalmassági csoportba sorolják.

A II. alkalmassági csoport tekintetében a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot Szabolcs megyében első fokon klinikai szakpszichológus végzi. A pszichológiai alkalmasság vizsgálata (előzetes első fokú) meghatározott vizsgálatok elvégzésével történik.

Pszichológus Nyíregyházán - A Lajtorja egy pszichológiai és fejlesztő központ Nyíregyházán, ahol gyerekek és felnőttek kapnak segítséget képzett pszichológusoktól, fejlesztő pedagógusoktól, logopédusoktól ahhoz, hogy teljesebb életet élhessenek: Pszichológus, Nyíregyháza

 

Kulcsszavak: fegyver, alkalmassági vizsgálat, orvosi vizsgálat, egészségügyi alkalmassági, fegyvertartás, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Szabolcs megye, Nyíregyháza, vadászvizsga, fegyvertartás szabályai, lőfegyvertartási engedély, alkalmassági csoport, pszichológus

Címkék: nyíregyháza szabolcs szabolcs szatmár bereg megye pszichológiai fegyvertartás vizsgálata elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - ZALA megye (Zalaegerszeg)


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Zala megyében:

Józsa Sándor
8800 Nagykanizsa, Hunyadi u. 15/B.
(93) 314-141, (70) 5483-398,  js@jozsasandor.hu
Józsa Sándor klinikai szakpszichológus
Zala megye

Vasútegészségügyi KHT Egészségügyi Központja
9700 Szombathely, Garai u. 5.
(94) 509-450/2725; Fax: (94) 509-451
titkarsag@vasutkhtszh.axelero.net
Rendelési hely: Vasútegészségügyi Kht Rendelőintézete
9700 Szombathely Nádasdy u. 43.
(94) 509-450/2525
Dr. Gáspár Mihályné szakpszichológus
Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye

Címkék: vizsgálat egészségügyi nagykanizsa zalaegerszeg zala megye pszichológiai fegyvertartás fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - Veszprém megye


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Veszprém megyében:

Vasútegészségügyi KHT Egészségügyi Központja
9700 Szombathely, Garai u. 5.
(94) 509-450/2725; Fax: (94) 509-451
titkarsag@vasutkhtszh.axelero.net
Rendelési hely: Vasútegészségügyi Kht Rendelőintézete
9700 Szombathely Nádasdy u. 43.
(94) 509-450/2525
Dr. Gáspár Mihályné szakpszichológus
Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye

Kondor Pszichológiai Szolgáltató Bt.
2400 Dunaújváros, Orgona u. 1.
Postacím: 2408 Dunaújváros, Pf. 53.
Telephelyi pszichológiai vizsgáló: Veszprém, Kádárfai u. 33.
(30) 9470-331,  borsos@corex.bg
Borsos József szakpszichológus
mezőőrök, vadászok

Címkék: vizsgálat egészségügyi veszprém megye pszichológiai fegyvertartás fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - VAS megye (Szombathely) 

 

Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Vas megyében:

Vasútegészségügyi KHT Egészségügyi Központja
9700 Szombathely, Garai u. 5.
(94) 509-450/2725; Fax: (94) 509-451
titkarsag@vasutkhtszh.axelero.net
Rendelési hely: Vasútegészségügyi Kht Rendelőintézete
9700 Szombathely Nádasdy u. 43.
(94) 509-450/2525
Dr. Gáspár Mihályné szakpszichológus
Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye

 

Címkék: szombathely egészségügyi vas megye pszichológiai fegyvertartás vizsgálata fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - TOLNA (Szekszárd)


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Tolna megyében:

Pszichológiai Centrum
7632 Pécs, Víg u. 34.
(72) 254-585; (20) 946-6060,  pszichcentrum@yahoo.com
Dr. Liebhardt László szakpszichológus
Somogy megye, Tolna megye

Csuha Sándor
7100 Szekszárd, Arany János u. 23-25.
(74) 415-917, (20) 952-2289,  csuhas@npp.hu
7027 Paks, Radnóti u. 32/c (telephely)
Csuha Sándor szakpszichológus
Tolna megye

Pszichológiai Labor
7100 Szekszárd, Csaba u. 14.
(30) 393-9616,  adozsu@citromail.hu
Adorján Zsuzsa munka- és klinikai szakpszichológus
Tolna megye

Címkék: szekszárd vizsgálat egészségügyi tolna megye pszichológiai fegyvertartás fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - SOMOGY megye (Kaposvár)


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Somogy megyében:

Pszichológiai Centrum
7632 Pécs, Víg u. 34.
(72) 254-585; (20) 946-6060,  pszichcentrum@yahoo.com
Dr. Liebhardt László szakpszichológus
Somogy megye, Tolna megye

Címkék: kaposvár vizsgálat egészségügyi pszichológiai fegyvertartás somogy megye fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - NÓGRÁD megye (Salgótarján)

 

Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Nógrád megyében:

Budapest Airport Pszichológiai Szolgálat
1675 Budapest, Ferihegy I. (1. terminál) Pf. 53
(1) 296-6121 vagy (1) 296-6851,  istvanne.magyari-beck@bud.hu
Magyari Beck Istvánné szakpszichológus
Budapest, Pest megye, Bács- Kiskun megye, Nógrád megye

Címkék: salgótarján vizsgálat nógrád pszichológiai fegyvertartás fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - Komárom-Esztergom megye (Tatabánya)


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Komárom-Esztergom megyében: 

Dr. Ried József
2890 Tata, Május 1. út 35.
(1) 226-2831, (20) 9427-905
Dr. Ried József szakpszichológus
Komárom-Esztergom megye

Ergonómiai Tanácsadó Kft.
2800 Tatabánya, Komáromi út 14.
(1) 385-4261, (20) 226-0951
Dr. Horváth Imre szakpszichológus
Komárom-Esztergom megye
 
Minőségügyi és Egészségügyi Szolgáltató Bt. /QMED_LINE/
2500 Esztergom, Baross Gábor u. 26
Telephely:2500 Esztergom, Budapesti u. 12.
(33) 413-642, (30) 374-4578,  dienes@qmed.hu
Dr. Dienes Erzsébet szakpszichológus
Esztergom és vonzáskörzete és Komárom-Esztergom megye

Címkék: tatabánya vizsgálat egészségügyi komárom esztergom megye pszichológiai fegyvertartás fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - Jász-Nagykun-Szolnok (Szolnok, Jászberény)


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Jász-Nagykun-Szolnok megyében:


HUMÁN INTEGRATÍV BT

5100 Jászberény, Lehel vezér tér 10-11. I. lh. fsz. 2.
(30) 6353-943; (57) 400-203
Budapest XIII, Budai Nagy Antal u. 6. fsz. 2.
Hagyó László szakpszichológus
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Csongrád megye, Békés megye, Budapest – fegyveres biztonsági szolgálatok alkalmazottai

Konzulens-B ’97 Munka-egészségügyi Szolgáltató és Tanácsadó Bt.
5000 Szolnok, Baross Gábor u. 22.
Budapest, V. Akadémia u. 1.
(56) 378-009, (70) 452-4090,  buczkoi@csoportpraxis.hu
Dr. Buczkó István vezető szakorvos
Péter Judit és Székely Csaba klinikai és munka szakpszichológusok
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Budapest és Pest megye, valamint fegyveres biztonsági őrök az ország egész területén

Címkék: vizsgálat szolnok egészségügyi jászberény jász nagykun szolnok megye pszichológiai fegyvertartás fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - HEVES megye (Eger)

 

Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Heves megyében:

Dr. Fejes-Dr. Kriszten Eü. Bt.

3214 Nagyréde, Jókai u. 5.
(37) 373-032, (20) 9657-609; 
drfejes46@freemail.hu
Dr. Fejes András szakpszichológus, kandidátus
Heves megye

Komóczi és Társa Kft.
3300 Eger Katona István tér 1. II/8.
(30) 9032-559,
komoczi.m@t-online.hu
Komóczi Mihály klinikai szakpszichológus (ügyvezető igazgató)
Heves megye

Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
3300 Eger, Esterházy tér 2.
(30) 3833-399
Csáti Szilvia klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus
Heves megye

Címkék: eger egészségügyi heves megye pszichológiai fegyvertartás vizsgálata fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - HAJDÚ-BIHAR megye (Debrecen)


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Hajdú-Bihar megyében: 

Vasútegészségügyi KHT Egészségügyi Központja
4025 Debrecen, Erzsébet u. 11-13.
(52) 417-100, (52) 344-232
titkarsag@debrecen.vasuteu.hu
Dr. Bába Blanka szakpszichológus
Hajdú-Bihar megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

DEOEC Magatartástudományi Intézet
4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.
(52) 451-486,  abugan@dote.hu, mobil: (30) 9858-357
Dr. Bugán Antal - tanszékvezető egyetemi docens, klinikai szakpszichológus
Debrecen város és közvetlen környezete

Címkék: debrecen vizsgálat egészségügyi hajdú bihar megye pszichológiai fegyvertartás fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - Győr-Moson-Sopron (Győr)


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Győr-Moson-Sopron megyében: 

Vasútegészségügyi KHT Egészségügyi Központja
9700 Szombathely, Garai u. 5.
(94) 509-450/2725; Fax: (94) 509-451
titkarsag@vasutkhtszh.axelero.net
Rendelési hely: Vasútegészségügyi Kht Rendelőintézete
9700 Szombathely Nádasdy u. 43. (94) 509-450/2525
Dr. Gáspár Mihályné szakpszichológus
Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye

KARDIREX Egészségügyi Központ
9024 Győr, Táncsics M. u. 43.
fax (96) 516-320, (96) 439-552, (20) 9230-758, (96) 332-212
Valastyán Beáta klinikai szakpszichológus
Győr-Moson-Sopron megye

ARABONA MED
9026 Győr, Martin u. 1.
(96) 624-085
Dr. Ried József sport- és munka szakpszichológus c. docens
Győr és vonzáskörzete

Címkék: győr vizsgálat egészségügyi győr moson sopron pszichológiai fegyvertartás fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - FEJÉR megye (Székesfehérvár)


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Fejér megyében: 

Humán Center Kft.
7623 Pécs, Szabadság u. 30
Fax (72) 215-611/1714; (30) 9027-028 
humancenter@t-online.hu
Pintér János szakpszichológus
Baranya megye, Fejér megye

Alpha-Consult Kft. 
8000 Székesfehérvár, Börgöndi u. 14.
(30) 283-1393
Dr. Endrődi Katalin klinikai szakpszichológus
Fejér megye

Mikolay Sándor 
8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 2. 
(20) 9330-457;
mikolay@freemail.hu
Mikolay Sándor szakpszichológus
Fejér megye

Kondor Pszichológiai Szolgáltató Bt.
2400 Dunaújváros, Orgona u. 1.
Postacím: 2408 Dunaújváros, Pf. 53.
Telephelyi pszichológiai vizsgáló: Veszprém, Kádárfai u. 33.
(30) 9470-331,  borsos@corex.bg
Borsos József szakpszichológus
mezőőrök, vadászok

Címkék: székesfehérvár vizsgálat egészségügyi fejér megye pszichológiai fegyvertartás fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - CSONGRÁD megye (Szeged)


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Csongrád megyében: 

Szegedi Tisza VOLÁN Zrt. 
6724 Szeged, Bakay N. u. 48.
(62) 421-322/119 vagy 121, vagy (20) 991-4665, 
proxemi@t-online.hu
Tóth Tünde szakpszichológus
Volán vállalatok alkalmazottai

HUMÁN INTEGRATÍV BT 
5100 Jászberény, Lehel vezér tér 10-11. I. lh. fsz. 2.
(30) 6353-943; (57) 400-203
Budapest XIII, Budai Nagy Antal u. 6. fsz. 2.
Hagyó László szakpszichológus
Jász-Nagykun-Szolnok megye Csongrád megye, Békés megye Budapest – fegyveres biztonsági szolgálatok alkalmazottai

Címkék: szeged vizsgálat egészségügyi csongrád megye pszichológiai fegyvertartás szaklaboratórium fegyver alkalmassági

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Miskolc)


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Szolgálat 
3501 Miskolc, Zsolcai kapu 32.
(46) 514-500/21-86
(46) 514-500/28-31 
MenyhartN@borsod.police.hu, Menyhártné Csomós Csilla munka szakpszichológus (46) 514-500/28-28, 
HomonyikB@borsod.police.hu Homonyik Béla klinikai szakpszichológus
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrség polgári alkalmazottai és soron kívüli vizsgálatok

Vasútegészségügyi KHT Egészségügyi Központja 
4025 Debrecen, Erzsébet u. 11-13.
(52) 417-100, (52) 344-232 
titkarsag@debrecen.vasuteu.hu
Dr. Bába Blanka szakpszichológus
Hajdú-Bihar megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Work-Med Foglalkozás-egészségügy Központ Kft.
3600 Ózd, Rombauer tér 1.
Ügyvezető: Dr. Hegedűs Ibolya,  (30) 9659-060
(48) 471-344/1687,  workmed@t-online.hu
Kránicz Ágnes klinikai szakpszichológus
Ózd és vonzáskörzete

Címkék: miskolc borsod vizsgálat egészségügyi zemplén borsod abaúj zemplén megye pszichológiai fegyvertartás szaklaboratórium fegyver alkalmassági

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata, Békés megye, Békéscsaba

 
Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Békés megyében:

Varga Tanácsadó és Szolgáltató Bt.
5600 Békéscsaba,
Rendelő: Gyóni Géza u. 8-10. IV. em. 54.
(06)-66-452-265 (keddenként), veva@mail.globonet.hu,
mobil: 06-30-9781-421, 06-20-9125-855
Varga Éva klinikai szakpszichológus
Békés megye
 

HUMÁN INTEGRATÍV BT 
5100 Jászberény, Lehel vezér tér 10-11. I. lh. fsz. 2.
(30) 6353-943; (57) 400-203
Budapest XIII, Budai Nagy Antal u. 6. fsz. 2.
Hagyó László szakpszichológus
Jász-Nagykun-Szolnok megye Csongrád megye, Békés megye Budapest – fegyveres biztonsági szolgálatok alkalmazottai

Címkék: vizsgálat alkalmassági pszichológiai szaklaboratórium fegyver alkalmassági békés megya

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata - BÁCS-KISKUN megye, Kecskemét


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Bács-Kiskun megyében:

Budapest Airport Pszichológiai Szolgálat
1675 Budapest, Ferihegy I. (1. terminál) Pf. 53
(1) 296-6121 vagy (1) 296-6851, 
istvanne.magyari-beck@bud.hu
Magyari Beck Istvánné szakpszichológus
Budapest, Pest megye, Bács- Kiskun megye, Nógrád megye

Scandeus Kht.
2700 Cegléd, Jókai út 1.
Ügyvezető: Dr. Csiszár Géza
(53) 311-938; (20) 945-7491; (20) 333-4716
Cegléd és Kecskemét vonzáskörzete
 
KOGNITÁSZ Bt.
2721 Pilis, Vatyai u. 42.
(29) 498-121,  kognitasz@monornet.hu
Királymezei Ágnes szakpszichológus
Cegléd és Kecskemét vonzáskörzete
 
Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ
6001 Kecskemét, Balaton u. 17. Pf. 306
(76) 581-600/236
kosamart@freemail.hu, pszicholab@gmail.com
Kovácsné Kósa Márta szakpszichológus
Hornyik József szakpszichológus
Dél-Magyarországi vadászok

Címkék: fegyver kecskemét vizsgálat bács kiskun megye alkalmassági pszichológiai fegyvertartás elsőfokú szaklaboratórium

Szólj hozzá!

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata Baranya megyében (Pécs) 


Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Baranya megyében:

Baranya megyei Rendőr- főkapitányság Pszichológiai Laboratóriuma
7601 Pécs, Légszeszgyár u. 8.
(72) 504-400; (20) 971-99-38
PasztorA@baranya.police.hu
Pásztor Attila klinikai szakpszichológus
Pécs és vonzáskörzete

Humán Center Kft
7623 Pécs, Szabadság u. 30.
(72) 215-611/1714; (30) 9027-028
humancenter@t-online.hu
Pintér János szakpszichológus
Baranya megye, Fejér megye

Címkék: pécs fegyver vizsgálat baranya megye alkalmassági pszichológiai fegyvertartás

1 komment

Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Pest megyében

 
Vasútegészségügyi Kht. Pszichológiai Laboratórium
1062 Budapest, Podmaniczky u. 109.
(1) 475-2600/2160
Dr. Buday Tamás klinikai szakpszichológus
MÁV Igazgatóság fegyveres alkalmazottai
 
ERGO-TOP Kft.
1085 Budapest, József körút 68.
/Fax: (1) 334-1974, (1) 388-2091, (30) 4331-581
Dr. Schenker László szakpszichológus
Biztosítási, banki- és pénzügyi intézmények alkalmazottai
 
Alpha-Consult Kft.
1087 Budapest, Kerepesi út 29/C.
(1) 263-7786,  alphaconsult@freemail.hu
Dr. Bereczky László igazgató klinikai szakpszichológus
BKV alkalmazottai
 
Pszichológia Szakrendelő
1089 Budapest, Vajda Péter út 10/b.
(30) 221-1403
Kubiszyn Anna szakpszichológus
 
CSÚCS 91 Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft.
1095 Budapest, Mester u. 13.
(1) 215-3479; (1) 425-4711
1212 Erdőalja u. 12. Ügyintéző: Tumele Gáborné
(1) 277-0512, mobil: (20) 77-14-311
Dr. Dulin Jenő kandidátus, szakpszichológus
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) vállalatainak alkalmazottai
(kivéve a védelmi és hadiipari üzemeket)
 
Szabó Beatrix szakpszichológus
1101 Budapest, Zách utca 3/b
(20) 9750-615
Szabó Beatrix szakpszichológus
Soron kívüli vizsgálatok
 
SANERG Kft
1139 Budapest, Gömb u. 4/a.
1073 Budapest, Dob u. 90.
AGENT GTS Kft.
(1) 461-0888, (1) 342-4382, (30) 6275-684,  judit.szuszky@gmx.com
Dr. Szuszky Judit szakpszichológus
 
Dr. Bilkei Gorzó Pál szakpszichológus
1143 Budapest, Stefánia u. 55.
06-30-9730-789,  bilkei.gorzo@t-online-hu
Dr. Bilkei Gorzó Pál szakpszichológus
 
Dr. Ried József sport- és munka szakpszichológus
1222 Budapest, Éger u. 3.
Dr. Ried József Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (MOL Nyrt).
 (1) 226-2831, 06-20-9427-905
Dr. Ried József sport- és munka szakpszichológus c. docens
A MOL Nyrt. alkalmazottak az ország területén
 
PSZICHO-NET BT.
1204 Budapest, Komáromi u. 36
(1) 285-3820, (30) 269-0553
Ambrus Gyula szakpszichológus
BVOP civil alkalmazottai az országban
 
Budapest Airport Pszichológiai Szolgálat
1675 Budapest, Ferihegy I. (1. terminál) Pf. 53
(1) 296-6121 vagy (1) 296-6851,  istvanne.magyari-beck@bud.hu
Magyari Beck Istvánné szakpszichológus
Budapest, Pest megye, Bács- Kiskun megye, Nógrád megye
 
Silling és Társa Egészségügyi Kft.
2600 Vác, Kosdi u.2
(27) 312-800, (30) 96 28 599 vagy (20) 225 2499
Dr. Fóris Nóra klinikai szakpszichológus
Vác és vonzáskörzete

Címkék: budapest fegyver vizsgálat vác pest megye alkalmassági pszichológiai fegyvertartás

2 komment

253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről

     A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az 55. § (1) bekezdése tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, az 52. § (1) bekezdésének d) pontja és az 55. § (2) és (3) bekezdése tekintetében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 
 
     1. § (1) E rendelet alkalmazásában 
     1. fegyver: lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, festéklövő fegyver, muzeális fegyver, színházi fegyver; 
     2. fegyver forgalmazása: fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és a közvetítő kereskedelmi tevékenységet is; 
     3. festéklövedék: festéklövő fegyverekhez használatos, becsapódáskor fölrepedő burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegű, 12 mm-nél nagyobb átmérőjű lövedék; 
     4. festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék; 
     5. fegyverviselés: fegyver természetes személy testén, illetve a testén lévő ruházatán rejtett vagy nyílt módon történő elhelyezése; 
     6. gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas;1 2  
     7. gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz; 
     8. lőfegyver átadása: amikor a lőfegyver a tartási engedéllyel rendelkező felügyelete alól kikerül; 
     9. lőfegyver átengedése: amikor a lőfegyvert a tartási engedéllyel rendelkező felügyelete alatt használják; 
     10. lőfegyver behozatala, kivitele, átszállítása: a lőfegyver átvitele a Magyar Köztársaság államhatárán; 
     11. lőfegyver jellege: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver; 
     12. lőfegyvertartási cél: önvédelem, munkavégzés, céllövészet, oktatás, sportlövészet, személy- és vagyonvédelem, vadászat; 
     13. riasztó- és vaktöltény: lövedékkel nem rendelkező hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény; 
     14. sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver; 
     15. színházi fegyver: lövedék kilövésére alkalmatlan, csak riasztótöltény (vaktöltény) működtetésére alkalmas eszköz; 
     16. vadászlőfegyver: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerint vadászatra használható lőfegyver. 
     (2) Ha kétséges, hogy valamely tárgy az (1) bekezdésben meghatározott fogalmi körbe tartozik-e, a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet vagy igazságügyi fegyverszakértő álláspontját kell kérni. 
     

A hatósági engedélyezés szabályai

 
 
     2. § Az Ftv. 3. §-ában foglalt engedélyezési eljárásban (a továbbiakban: engedélyezési eljárás) eljáró hatóság az engedély megadásával egyidejűleg a jogosult számára az e rendeletben meghatározott módon és esetekben az engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt állít ki.3  
 
     3. § 5  
 
     4. § (1) A lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer (lőszerelem), a flóbert töltény, a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáz- és riasztótöltény, a légfegyver, a színházi fegyver gyártását, a Magyar Köztársaság területén történő forgalmazását, a lőfegyver, a lőszer (lőszerelem) kereskedelmi célú kivitelét, behozatalát a tevékenység helye, az ország területén történő átszállítását a Magyar Köztársaság területére történő határátlépés helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi.7 8  
     (2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer, a lőszerelem, a színházi fegyver javítását, megszerzését és tartását, a légfegyver javítását, a gáz- és riasztófegyver viselését, a lőfegyver hatástalanítását, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatát, a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszer (lőszerelem) tárolóhely üzemeltetését, a lövészetvezetői tevékenység végzését a kérelmező lakóhelye, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyezi.9 10  
     (3) Az "A" kategóriába tartozó tűzfegyver, lőszer megszerzését és tartását a kérelmező, szervezet a tevékenységének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi.11  
     (4) A lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célra történő megszerzését és tartását, a tárolásukra szolgáló tárolóhely üzemeltetését, az önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célra tartott lőfegyver hatástalanítását, a lőfegyver kiállítását, valamint a hangtompító megszerzését és tartását a kérelmező lakóhelye, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi.12  
     (5) Az európai lőfegyvertartási engedély kiadása és a lőfegyver, lőszer nem kereskedelmi célú kivitele a (2)-(4) bekezdésben meghatározott hatóság hatáskörébe tartozik. 
 
     5. § (1) Az engedélyt, valamint az európai lőfegyvertartási engedélyt vissza kell vonni, ha14  
     a) a kiadásának valamely feltétele nem áll fenn, vagy 
     b) az engedéllyel rendelkező az Ftv.-ben és az e rendeletben meghatározott kötelezettségét megszegi. 
     (2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az engedély, valamint az európai lőfegyvertartási engedély nem vonható vissza, ha a lőfegyver, lőszer vagy lőszerelem tárolását a 44/A. §-ban meghatározott módon biztosítják. 
     

A fegyver gyártására, forgalmazására, javítására, hatástalanítására, kiállítására vonatkozó szabályok

 
     6. § (1) Fegyver csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha azt a külön jogszabály szerint egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálattal a biztonságos működés céljából megvizsgálták, alkalmasságát a beütött próbajel igazolja, valamint egyedi azonosításra alkalmas gyártási (azonosítási) számmal látták el, lőfegyver esetében nem alkalmas arra, hogy más tárgy benyomását keltse, továbbá a vadászathoz vagy sportlövészethez szükséges mértéken túl nem alkalmas az összehajtásra, megrövidítésre, a gyorsított szétszerelésre és átalakításra, és az egyedi vizsgálatról megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítvánnyal rendelkezik. 
     (2) Cserélhető csövű tűzfegyver fődarabjait egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal kell ellátni, ennek hiányában a tűzfegyver, illetve a fődarab nem hozható kereskedelmi forgalomba. 
     (3) Az egyedi vizsgálat elvégzéséről tanúsítvánnyal rendelkező lőfegyver kivételével lőfegyver csak a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet szemlézéséről kiadott tanúsítvány birtokában forgalmazható. 
     (4) Fegyverek egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálatára és tanúsítására nem kell alkalmazni a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény rendelkezéseit.131  
 
     7. § A kereskedelmi célból behozott, kivitt és átszállított lőfegyverekről az engedéllyel rendelkező köteles a 16. számú melléklet szerinti adatokat 3 munkanapon belül az Országos Rendőr-főkapitányságnak bejelenteni.15  
 
     8. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyver, lőszer behozatalához, kiviteléhez és átszállításához szükséges engedély kiadására irányuló kérelemnek a (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, az engedély meglétét igazoló hatósági igazolvány formáját és tartalmát a 16. számú melléklet határozza meg.16  
     (2) A lőfegyver, lőszer kivitelére, behozatalára, átszállítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell17  
     a) a lőfegyvert, lőszert (lőszerelemet) eladó vagy a lőfegyvertől, lőszertől (lőszerelemtől) megváló természetes személy és az azt megvásároló vagy megszerző személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, szervezet esetén az annak azonosításához szükséges adatokat, nem kereskedelmi célú kivitel esetén a lőfegyver tulajdonosa természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét; 
     b) a lőfegyver, lőszer (lőszerelem) azonosító adatait, beleértve annak a törvény szerinti kategóriába sorolását, valamint annak jelzését is, hogy a fegyver, lőszer a kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött Egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett; 
     c) lőszer és lőszerelem szállítás esetén az ADR és a RID szerinti nemzetközi azonosító számát; 
     d) azt a címet, ahová a lőfegyvert, lőszert (lőszerelemet) küldeni vagy szállítani kell; 
     e) az elküldendő vagy szállítandó lőfegyverek, lőszerek (lőszerelemek) darabszámát; 
     f) a szállítóeszköz megjelölését;18  
     g) az indulás és az érkezés várható időpontját; 
     h) tranzitszállítás esetén az érintett országok megnevezését. 
     (3) A sportszervezet kérelmének - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell19  
     a) a csoport vezetőjének nevét, útlevelének számát; 
     b) a lőfegyverek adatait (fajta, kategória, gyártó, típus, gyártási szám, kaliberjel); 
     c) a lőszerek darabszámát és azonosítási adatait. 
     (4) Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személy kérelmének - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell az állampolgárságát, útlevelének (személyazonosságot igazoló hatósági igazolványának) számát, születési helyét, idejét, lakóhelyét.112  
     (5) Védett külföldi személy vagy biztonsági személyzet tagja kérelmének – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell113  
     a) nevét; 
     b) születési helyét, idejét; 
     c) útlevélszámát; 
     d) a lőfegyverek adatait (fajta, kategória, gyártó, típus, gyártási szám, kaliberjel); 
     e) a lőszerek darabszámát; 
     f) a védett személy nevét. 
     (6) A lőfegyver, lőszer (lőszerelem) kereskedelmi célú behozatalára, kivitelére kiadott engedély egy évig hatályos.114  
 
     9. § A fegyver és lőszer gyártását, az elkészített alkatrészek összeszerelését végző személynek és a személyt közvetlenül irányító, felügyelő vagy ellenőrző személynek gyártásra jogosító szakképzettséggel kell rendelkeznie. Ennek igazolása az engedély kiadásának feltétele. 
 
     10. § (1) A fegyver gyártását, forgalmazását vagy javítását végző személy szakképzettségeként előírt képesítésnek kell tekinteni a puskaműves, fémipari technikus, gépész-üzemmérnöki, gépészmérnöki oklevelet, a fegyvermesteri szakvizsgát, valamint forgalmazási tevékenység esetén a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságon letett fegyverforgalmazási vizsgát.20  
     (2) A fegyverforgalmazási vizsga eredményéről a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bizonyítványt ad ki. A vizsgakérdéseket és szabályait a 10. számú melléklet, a vizsgabizonyítvány formáját és tartalmát a 11. számú melléklet tartalmazza.21  
     (3) A vizsgabizottság tagjait a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány jelöli ki, egy tagjának puskaművesi, fegyvermesteri szakvizsgával vagy igazságügyi fegyverszakértői képesítéssel kell rendelkeznie.22  
     (4) A fegyverforgalmazási vizsga letételére kell kötelezni azt a személyt, akinek az engedélyét az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján vonták vissza.23  
     (5) A vizsgabizonyítványt a vizsga napján kell kiállítani és a vizsgázónak átadni. 
     (6) A fegyverforgalmazási vizsgáért díjat kell fizetni. 
 
     11. § (1) A fegyver gyártását, forgalmazását, a lőfegyver hatástalanítását végző, valamint a lőfegyver-kiállítás lebonyolításában közreműködő személynek rendelkeznie kell a tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak, javítási tevékenység esetén a rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak az engedélyével.24 26  
     (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonására az 5. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. 
 
     12. § A forgalmazási és javítási tevékenységet közvetlenül végző személyeket a 4. számú mellékletben meghatározott hatósági igazolvánnyal kell ellátni.27  
 
     13. § A fegyver, lőszer gyártására, forgalmazására, javítására engedély abban az esetben adható, ha a kérelmező a Magyar Köztársaság területén a fegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik, illetve biztosítja.28  
 
     14. § (1) A fegyver gyártása, forgalmazása, javítása iránti kérelemnek a 3. számú mellékletben foglalt adatokat kell tartalmaznia.29  
     (2) A gyártási, forgalmazási, javítási engedélyben fel kell tüntetni30  
     a) a gyártási, forgalmazási vagy javítási tevékenység folytatásának helyét, a fegyver, lőszer (töltény) raktározásának helyét, módját; 
     b) gyártási engedély esetén az egy gyártási folyamatban készíthető fegyverek típusát, jellemzőit, valamint a raktári készletet; 
     c) forgalmazási engedély esetén a raktári készleten tárolható fegyverek, lőszerek (töltények), lőszerelemek fajtáját és mennyiségét; 
     d) a 11. § (1) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező személyeket.31  
     (3) A gyártási, a forgalmazási vagy a javítási tevékenységre kiadott engedély visszavonásig, az alkalmazotti engedély öt évig, a lőfegyver kiállítási engedély az engedélyben meghatározott időpontig hatályos.32  
     (4) A gyártási vagy forgalmazási engedéllyel rendelkező köteles az 5-8. számú mellékletek szerinti adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság részére 3 munkanapon belül bejelenteni.33  
 
     15. § (1) Fegyvergyártási tevékenység esetén a gyártó köteles negyedévenként az általa gyártott és raktározott fegyvert leltározni és erről jegyzőkönyvet felvenni. 
     (2) Fegyver, lőszer (töltény) és lőszerelem forgalmazási tevékenység esetén 
     a) a forgalmazásra átvett lőfegyverről két példányban a 12. számú mellékletben meghatározott átvételi elismervényt kell adni; 
     b) a lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személytől, illetve a tartási engedéllyel rendelkező szervezet kereskedelmi meghatalmazottjától vehető át; 
     c) a lőfegyver megszerzésére engedéllyel rendelkező személynek, illetve megszerzési engedéllyel rendelkező szervezet kereskedelmi meghatalmazottjának adható át; 
     d) az eladott lőfegyver adatait, az eladás időpontját a megszerzési engedélyben fel kell tüntetni, a vásárlást aláírással és az üzlet bélyegzőlenyomatával kell igazolni; 
     e) lőszer csak megszerzési vagy tartási engedéllyel rendelkezőnek adható át, a megszerzett, illetve a tartási engedélybe bejegyzett lőfegyver kaliberjelének figyelembevételével; 
     f) muzeális fegyver működtetéséhez szükséges lőszerelem (fekete lőport vagy a fekete lőpor kiváltására gyártott lőport) csak sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett sportegyesület (a továbbiakban: sportegyesület) kereskedelmi meghatalmazottja részére értékesíthető;34  
     g) a lőfegyver, lőszer és lőszerelem tartásáról és forgalmazásáról, a forgalmazási tevékenységet engedélyező hatóság által előzetesen hitelesített nyilvántartó könyvet kell vezetni; 
     h) a nyilvántartásokat naponta le kell zárni és azok adatait a raktárkészlettel naponta egyeztetni kell. 
     (3) Fegyverjavítási tevékenység esetén 
     a) a javítási engedéllyel rendelkező a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet által selejtezésre utalt lőfegyvert a tartásra jogosulttól alkatrésznek megvásárolhatja; 
     b) az alkatrésznek megvásárolt és a javításra átvett lőfegyverről a 12. számú mellékletben meghatározott átvételi elismervényt kell adni, két példányban, az átvételi elismervényen fel kell tüntetni a vásárlás vagy a javítás tényét; 
     c) a javításra leadott lőfegyver és a fegyvertartási engedély adatait a 9. számú melléklet szerint - a javítási tevékenységet engedélyező hatóság által hitelesített - nyilvántartókönyvben kell vezetni;35  
     d) a c) pontban említett nyilvántartókönyv elkülönített részében nyilvántartást kell vezetni a megvásárolt lőfegyverekről, fődarabokról és azok hasznosításáról; 
     e) a nyilvántartásokat naponta le kell zárni és azok adatait a raktárkészlettel egyeztetni kell; 
     f) fegyverellenőrzés és belövés céljára jogosult lőszer megszerzésére és tartására. 
     (4) A fegyverjavítási engedéllyel rendelkező a javításra átvett lőfegyvert (gáz- és riasztófegyvert) a javítást követően köteles vizsgálatra a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni, ha 
     a) a lőfegyver a szükséges próbajellel, gyártási (azonosítási) számmal és tanúsítvánnyal nincs ellátva; 
     b) a lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) javítása során a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek (zárszerkezet, zártest, cső, csőszerkezet, tok, váz és szán) valamelyikét kicserélték vagy méretét megváltoztatták; 
     c) a lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) javítása során fődarabcsere történt. 
 
     16. § A fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet az általa balesetveszélyesnek minősített és selejtezésre utalt fegyverekről jegyzőkönyvet készít, amelyet 3 munkanapon belül megküldi az engedélyező hatóságnak.36  
 
     17. § A gyártási, forgalmazási, javítási engedéllyel rendelkező köteles a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak 3 munkanapon belül bejelenteni37  
     a) az engedélyben szereplő adatok megváltozását; 
     b) az engedélyezett tevékenység teljes vagy részleges, legfeljebb 180 napig tartó felfüggesztését, illetve beszüntetését. 
 
     18. § Lőfegyver hatástalanítását a külön jogszabályban kijelölt szervezet végezheti. A lőfegyver hatástalanításának szabályait a 21. számú melléklet határozza meg. 
 
     19. § A lőfegyver-kiállítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell 
     a) a kiállítás helyét, időtartamát, a helyiség alaprajzát; 
     b) a kiállítás szervezéséért felelős személy(ek) természetes személyazonosító adatait; 
     c) a biztonsági berendezések és a kiállítás őrzésvédelmének leírását; 
     d) a kiállítandó lőfegyverek azonosító adatait. 
 
     20. § (1) Fegyver, lőszer (töltény), lőszerelem, hatástalanított lőfegyver kizárólag az erre a célra szakosodott, nyílt árusítású üzletben vagy a részben e célra szakosodott egyéb üzlet (a továbbiakban együtt: fegyverszaküzlet) megfelelően elkülönített helyiségében, valamint lőfegyver-kiállításon forgalmazható. 
     (2) A fegyverszaküzletben a fegyvereket, a hatástalanított lőfegyvereket csak az üzlet nyitva tartása alatt, zárt fegyverállványon lehet bemutatni. 
     (3) Az egyszemélyes kiszolgálással működő fegyverszaküzleteknél távirányítással működtethető elektromos beléptető rendszert kell létrehozni. 
     (4) A fegyverszaküzletben a fegyverek, a hatástalanított lőfegyverek, lőszerek (töltények) és lőszerelemek tárolására szolgáló helyiséget biztonságosan zárható módon el kell különíteni az eladótértől és az ügyfélteret az eladótértől rögzített kiszolgáló pulttal kell elválasztani. 
     (5) A fegyverszaküzletet 24 órán keresztül folyamatos figyelést biztosító, telepített rendszerhez kapcsolódó, illetéktelen behatolást érzékelő elektronikus jelzőrendszerrel és ahhoz kapcsolódó külső riasztó egységgel kell ellátni, valamint rejtett kapcsoló vagy távirányító használatával biztosítania kell a pánikriasztás lehetőségét, a nyitva tartás során bekövetkező jogellenes cselekmények jelzése érdekében. 
     

Fegyver, lőszer, lőszerelem megszerzése és tartása

 
 
     21. § (1) E rendelet alapján a 6. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő lőfegyver, lőfegyverfődarab megszerzése és tartása engedélyezhető. 
     (2) Külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver csak sportlövészetre engedélyezhető. 
 
     22. § Lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása munkavégzési célra 
     a) lőfegyver-kereskedő egyéni vállalkozónak, lőszerpróbára; 
     b) lőtér üzemeltetésére engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozónak, a lőtér üzemeltetési engedélyben és a lőtér-szabályzatban meghatározott lőfegyverre; 
     c) igazságügyi fegyverszakértőnek feladatköréhez kapcsolódóan; 
     d) és annak a személynek engedélyezhető, akinek a foglalkozása gyakorlásához a szolgálati lőfegyver tartását külön törvény írja elő. 
 
     23. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában sportlövészetre legfeljebb három darab hosszú és kettő darab rövid lőfegyver, valamint ezekhez tartozó lőszer megszerzése és tartása annak a minősített sportlövőnek engedélyezhető, aki38  
     a) sportegyesületnek legalább 3 éve igazolt tagja, 
     b) az országos sportági szakszövetség által kiadott, érvényes versenyengedéllyel rendelkezik, és 
     c) rendszeres sporttevékenysége alapján a saját tulajdonú lőfegyver tartását az országos sportági szakszövetség javasolja. 
     (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az országos sportági szakszövetség javaslatára a sportlövőnek háromnál több hosszú és kettőnél több rövid lőfegyver megszerzése és tartása is engedélyezhető. 
     (3) Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során minősített sportlövő az, akinek az országos sportági szakszövetség által kiadott, legalább A, illetve II. osztályú vagy annál magasabb minősítése van.39  
     (4) Sportlövőnek sportlőfegyver megszerzése, illetve tartása engedélyezhető.40 41  
 
     24. § Sportvadászatra lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása annak a személynek engedélyezhető, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) a sportvadászati tevékenység gyakorlásához meghatározott személyi feltételeinek megfelel. Vadásznak a Vtv.-ben nem tiltott lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása engedélyezhető. 
 
     25. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer megszerzése és tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége - tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt - fokozott védelmet igényel. 
     (2) Önvédelmi célra kettő darab rövid lőfegyver megszerzése, tartása engedélyezhető. 
 
     26. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában lőfegyver megszerzésére és tartására engedély csak akkor adható, ha a kérelmező személy 
     a) 42  
     b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a lőfegyver biztonságos használatához előírt egészségi alkalmasságát igazolja;43  
     c) külön jogszabály szerint a lőfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságát igazoló vizsgát tesz és a vizsgabizottság megítélése szerint a lőfegyver biztonságos kezelésére és használatára képes; 
     d) a lőfegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik. 
     (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vizsgáért díjat kell fizetni. 
     (3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában hosszú lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát az elméleti és gyakorlati részből álló, az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt vizsgabizottsági tag részvételével tartott Állami Vadászvizsga helyettesíti. 
     (4) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a sportlőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát a sportlövő versenybírák esetében a Versenybírói Igazolvány, a sportlövő edzők esetében az Edzői Oklevél helyettesíti. 
     (5) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a Rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás hivatásos és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjának lőfegyver megszerzése és tartása az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel hiányában is engedélyezhető.44  
     (6) Az Európai Unió más tagállamában lakóhellyel rendelkező személy részére lőfegyver tartása akkor engedélyezhető, ha a lakóhely szerinti tagállam illetékes hatósága ezzel előzetesen egyetértett. 
     (7) A 26. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti vizsga letételére kell kötelezni a lőfegyver megszerzését és tartását kérelmező személyt, ha lőfegyvertartási engedélyét az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján vonták vissza.45  
 
     27. § Az Ftv. 3/B. § (1) bekezdése szerinti engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt az 1. számú melléklet vagy - az Ftv. 3/B. § (2) bekezdésében meghatározott szervezet esetén - a 20. számú melléklet, az Ftv. 3/B. § (3) bekezdés szerinti engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt a 2. számú melléklet szerint kell kiállítani.47 48  
 
     28. § (1) Lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek - az Ftv.-ben, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem engedélyezhető.50  
     (2) Lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása az alábbi szervezeteknek engedélyezhető: 
     a) hosszú lőfegyverre az erdő- és vadgazdálkodással, vadászattal, vadkereskedelemmel, erdészettel, természetvédelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezet, közigazgatási szerv, egyesület, egyesületek megyei és országos szövetsége, a hivatásos és sportvadászok kamaraként működő köztestülete, tudományos kutatóintézet, felsőoktatási intézmény, nevelési-oktatási intézmény, ha bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lőfegyver, 
     b) sportlőfegyverre a sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja,126  
     c) sportlövészetre, illetve lövészeti oktatásra az a szervezet, amely az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal rendelkezik, 
     d) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult szervezet, feladatai ellátására, 
     e) igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató szervezet, valamint muzeális intézmény a feladatköréhez kapcsolódóan, 
     f) lőszerpróbára az a szervezet, amely lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik, 
     g) rövid lőfegyverre az a szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi, ha bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lőfegyver. 
     (3) Igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató és lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, valamint muzeális intézménynek - feladatkörére tekintettel - "A" kategóriába tartozó lőszer és automata lőfegyver, valamint hangtompító megszerzése és tartása is engedélyezhető. 
 
     29. § Lőfegyver, lőszer megszerzésére és tartására jogosító engedély a 28. § (2) bekezdésében meghatározott szervezet részére csak akkor adható, ha a kérelmező szervezetnél a lőfegyverek, lőszerek tárolásával, átadásával megbízott személy rendelkezik a 26. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott feltételekkel, és a szervezet a Magyar Köztársaság területén a lőfegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik.51  
 
     30. § (1) Muzeális fegyver sportlövészeti célú használata csak sportegyesületnek engedélyezhető.52  
     (2) Muzeális fegyver akkor használható sportlövészetre, ha biztonságos működését a fegyverek és lőszerek bevizsgálására kijelölt szervezet tanúsítja. 
     (3) Muzeális fegyvert sportlövészetre csak sportegyesület tagja használhat. 
     (4) Muzeális fegyver önvédelmi célra nem viselhető. 
 
     31. § (1) Színházi fegyver színházak, színpadi és egyéb előadások megtartásával vagy filmforgatásban közreműködő gazdálkodó szervezetnek és hagyományőrző egyesületnek engedélyezhető. 
     (2) 53  
 
     32. § (1) A fegyver, lőszer tartására kiadott engedély - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - öt évig hatályos, hatályossága kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább harminc nappal a hatályossága lejártának határnapja előtt kezdeményezi. A feltételek ismételt vizsgálata a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsga megismétlésére nem terjed ki.54  
     (2) A kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver és a színházi fegyver tartására, a gáz- és riasztófegyver viselésére, a muzeális fegyver sportlövészet célú használatára kiadott engedély visszavonásig hatályos.55  
     (3) A fegyver megszerzési engedély 90 napig hatályos.56  
     (4) A megszerzési engedéllyel rendelkező 5 munkanapon belül köteles az engedélyező hatóságnak a birtokba vett lőfegyvert a fegyvertartási engedély kiállítása céljából bemutatni. A lejárt engedélyt a hatóságnak a hatályosság lejártát követő 5 munkanapon belül vissza kell adni.57  
 
     33. § (1) A fegyver megszerzésére és tartására irányuló kérelmet természetes személy esetén a 17. számú melléklettel, szervezet esetén a 18. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. 
     (2) A megszerzési engedélyt a 19. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell kiállítani. 
 
     34. § (1) Az engedélyes számára kiadott, lőfegyver tartására vonatkozó engedély, valamint az ennek meglétét igazoló hatósági igazolvány tartalmazza58  
     a) az igazolvány birtokosának természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét; 
     b) az engedélyezett lőfegyver(ek) azonosító adatait; 
     c) az engedély bejegyzésének keltét, hatályosságát; 
     d) a lőfegyvertartáshoz szükséges egészségi alkalmasság igazolására szolgáló bejegyzéseket. 
     e) a lőfegyvernek az engedélyes lakóhelyétől eltérő helyen történő tárolása esetén a tárolóhely címét.127  
     (2) A lőfegyver önvédelmi célú tartására vonatkozó engedély meglétének igazolására - az (1) bekezdésben meghatározott tartalommal - külön hatósági igazolványt kell kiállítani. 
 
     35. § (1) Szervezet részére öt évig hatályos lőfegyvertartási engedély adható ki. Az engedélyben fel kell tüntetni azokat a személyeket, alkalmazottakat (a továbbiakban együtt: alkalmazott), akik a fegyver kezelését (tárolás, kiadás, visszavétel) végzik, a fegyvert használhatják.59  
     (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt a 20. számú melléklet szerint kell kiállítani. 
     (3) A szervezet vezetője köteles gondoskodni a lőfegyver használatára jogosult alkalmazottak rendszeres, de évente legalább négy alkalommal történő lőkiképzéséről. 
     

Kárt okozó vad elejtése

 
     36. § (1) Lakott területen a kárt okozó vad elejtéséhez - közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, illetve a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében - az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélye szükséges.60  
     (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell 
     a) az elejtést irányító és a résztvevő természetes személyazonosító adatait, a fegyvertartási engedély adatait, 
     b) az elejtés pontos helyét, idejét, és 
     c) a biztonsági intézkedéseket, a lakosság tájékoztatásának módját. 
     (3) Az érintett helyi önkormányzatot, valamint a területileg illetékes vadászatra jogosult szervet az (1) bekezdés szerinti engedély kiadásáról haladéktalanul tájékoztatni kell. 
     

Lőfegyver, lőszer átadása, átengedése

 
     37. § (1) Lőfegyver, lőszer - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - lőfegyver-kereskedőnek, a fegyver és lőszer vizsgálatára kijelölt szervezetnek és annak adható át, aki az átadott lőfegyvertartási céljának és jellegének megfelelő lőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezik.61  
     (2) A fegyver és lőszer vizsgálatára kijelölt szervezet és a lőfegyver-kereskedő részére történő átadás kivételével a lőfegyver átadását az átadás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak írásban be kell jelenteni az átadás várható időtartamának megjelöléséve. A bejelentés átvételéről a rendőrkapitányság igazolást ad ki, melynek egy példányát az átadó, egy példányát az átvevő az átadás időtartama alatt köteles megőrizni.62  
     (3) Vadászlőfegyver és a hozzá tartozó lőszer vadászatra vadászlőfegyver tartására jogosultnak átengedhető. 
     (4) Sportlőfegyver és a hozzá tartozó lőszer sportlövészetre sportlőfegyver tartására jogosultnak átengedhető. 
     (5) A lőtér üzemeltetője lőfegyverét, lőszerét a lőtéren átengedheti lőgyakorlatot is magába foglaló szakképzésben résztvevő személynek és annak a tizennyolcadik életévét betöltött személynek, aki a lőfegyver megszerzéséhez szükséges tanfolyamon, lőgyakorlaton vesz részt. 
     (6) A sportegyesület a lőfegyverét és a lőszerét63  
     a) a sportegyesület igazolt sportlövőjének 
     aa) a lőfegyver és a lőszer tárolásának helye és a sporttevékenység (edzés, verseny) végzésének helyszíne közötti közvetlen szállítás és 
     ab) a sporttevékenység (edzés, verseny) végzésének időtartamára átadhatja, továbbá 
     b) a sportegyesület tagjának az edzés időtartamára átengedheti. 
     (7) A 28. § (2) bekezdésében meghatározott szervezet lőfegyverét, lőszerét a 35. § (1) bekezdése szerinti engedélyben feltüntetett, a vele írásban foglalt szerződés alapján munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő, a lőfegyver megszerzéséhez és tartásához szükséges - e rendeletben meghatározott - feltételekkel rendelkező személynek, a szerződésben meghatározott feladat tényleges ellátásának időtartamára átadhatja.64  
     

A fegyverek tartására vonatkozó szabályok

 
     38. § (1) A lőfegyver, gáz- és riasztófegyvert tartó személy 
     a) lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét csak ürítve, tokban, sportcélú rövid lőfegyverét üres tárral, a fegyver, a tár és a lőszer elkülönített csomagolásával, zárt dobozban vagy egyéb zárt tárolóeszközben szállíthatja, amelynek során a lőfegyver és a lőszer a felügyelete alól nem kerülhet ki;65  
     b) lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön önvédelemre, személy- és vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyverét, viselési engedély esetén gáz- és riasztófegyverét betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, - a személy- és vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyver kivételével - rejtve viselheti;66 67 68  
     c) fegyverét nem szállíthatja, nem viselheti és nem használhatja szeszes italtól befolyásolt állapotban, illetve, ha szervezetében kábítószer, illetve pszichotrop anyag van; 
     d) a fegyverét kizárólag ürített állapotban, olyan helyen tisztíthatja, ahol más személy életét és testi épségét nem veszélyezteti; 
     e) a lőfegyver szállításakor, viselésekor és használatakor köteles a lőfegyvertartási engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt, illetve gáz- és riasztófegyver viselésekor a fegyvertartási engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt magánál tartani;69  
     f) köteles az engedély kiadására irányuló kérelemben szereplő adatok és a lőfegyvertárolóhely megváltozását 5 munkanapon belül a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni; 
     g) köteles lőfegyverét a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni és a lőfegyver vizsgálatát elvégeztetni 
     ga)az e rendeletben meghatározott javítást, fődarabcserét követően, 
     gb) lőfegyver, színházi fegyver esetében a fegyver vizsgálati tanúsítványában megadott hatályosság lejártakor, de legalább tízévenként,115  
     gc)a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatáról szóló külön jogszabályban meghatározott egyéb esetekben; 
     h) köteles a lőfegyver tanúsítványát a lőfegyvertartási engedély meglétét igazoló hatósági igazolványban tartani;70  
     i) nagy teljesítményű acélsörétes lőszert csak olyan sörétes puskából lőhet ki, amelyet acélsörétes lőszer használatára bevizsgáltak és a bevizsgálás a lőfegyveren jelölve van; 
     j) lőfegyverét, gáz- és riasztófegyverét annak vizsgálatáról kiállított tanúsítványban megadott idő lejárta után a próbajel érvényesítéséig, illetőleg a próbajel érvénytelenítése esetén nem használhatja; 
     k) ha lőfegyverét eladta, az annak átvételéről kapott elismervényt vagy a megszerzési engedély eladói igazolását köteles - a lőfegyvertartási engedéllyel és az ennek meglétét igazoló hatósági igazolvánnyal együtt - az azt kiállító rendőri szervnek 5 munkanapon belül bemutatni;71  
     l) munkavégzési célú lőfegyverét, a lőfegyver tartásához szükséges alkalmazási feltétel, munkakör megszűnését követő 3 munkanapon belül az engedélyező hatóságnak köteles beszolgáltatni;72  
     m) megszerzési engedély birtokában jogosult a forgalmazótól vagy hatályos lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezőtől lőfegyvert vásárolni.73  
     (2) Szervezet esetén az (1) bekezdés f)-l) pontjában foglaltak végrehajtásáért a szervezet vezetője felelős. 
     (3) Az önvédelmi célú lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személy köteles évente legalább egy alkalommal lőgyakorlaton részt venni, és a lőtérnapló alapján kiállított igazolást 5 munkanapon belül a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak leadni.74  
     (4) A fegyver az engedélyezett célra, valamint lőtéren lőgyakorlatra használható. 
     (5) Az a személy vagy szervezet, aki vagy amely lőfegyver megszerzési vagy tartási engedéllyel rendelkezik, lőfegyverének, valamint engedélyének, illetve az ennek meglétét igazoló hatósági igazolványának elvesztését vagy eltulajdonítását köteles az elvesztés, illetve az eltulajdonítás helye és a lakóhelye vagy tevékenységének helye szerint illetékes rendőrkapitányságon - 3 munkanapon belül - bejelenteni. Az a személy, aki gáz- és riasztófegyver tartására vonatkozó engedéllyel rendelkezik, engedélyének, illetve az ennek meglétét igazoló hatósági igazolványának elvesztését vagy eltulajdonítását köteles az elvesztés, illetve az eltulajdonítás helye és a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon - 3 munkanapon belül - bejelenteni.75  
     (6) Az elveszett vagy eltulajdonított lőfegyver, illetve a megszerzési vagy tartási engedély körözését a bejelentés helye szerint illetékes rendőrkapitányság rendeli el.76  
 
     39. § (1) A kizárólag 7,5 joule vagy ennél kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyvert, a légfegyvert, a festéklövő fegyvert, gáz- és riasztófegyvert a hozzá tartozó lövedékektől, tölténytől elkülönítve, jól zárható helyen úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá. 
     (2) A kizárólag 7,5 joule vagy ennél kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyveren, a légfegyveren, a festéklövő fegyveren, a gáz- és riasztófegyveren olyan változtatás nem végezhető, amely annak csőtorkolati teljesítményét megnövelné, illetve azt a fegyver jellegének megváltoztatásával lőfegyverré alakítaná át. 
     (3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak cselekvőképes, nagykorú személy felügyelete mellett használhat festéklövő fegyvert, légfegyvert. 
     (4) A kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyver, festéklövő fegyver, légfegyver lőtéren (pincelőtéren, szobai lőtéren), céllövöldében, bekerített magánterületen, a fegyver használatára vonatkozó biztonsági előírások betartása mellett, kizárólag sportlövészetre vagy céllövészetre használható. 
     (5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú légfegyver, számszeríj, szigonypuska közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, közforgalmú közlekedési eszközön csak zárt tárolóeszközben birtokolható (szállítható). 
 
     40. § (1) Színházi fegyver színpadon vagy egyéb előadás, illetve filmforgatás vagy hagyományőrző bemutató helyszínén viselhető és használható. 
     (2) Színházi fegyver csak az előadás, a filmforgatás vagy a hagyományőrző bemutató időtartamára, az előadásban, a filmforgatásban, illetve a bemutatón közreműködő személynek adható át.77  
     (3) A színházi fegyvert a hozzá tartozó tölténytől elkülönítetten, jól zárható helyen kell tárolni. 
 
     41. § (1) Számszeríj kizárólag sportíjászatra, az e célra kijelölt helyen viselhető és használható a terület kezelőjének hozzájárulásával és a lőtérre vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása mellett.78  
     (2) Szigonypuska csak tudományos vagy állategészségügyi célra használható. 

A lőfegyver, lőszer, lőszerelem tárolása

 
     42. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyvert az engedélyes által állandóan lakott lakásban - szervezet esetén őrzött, vagy riasztó berendezéssel védett épületben - ürített állapotban, biztonsági zárral rendelkező lemezszekrényben, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni. 
     (2) Rövid lőfegyvert az (1) bekezdésben meghatározott egyéb feltételek betartása mellett, falhoz, padlóhoz vagy szekrényhez rögzített biztonsági zárral rendelkező lemezdobozban is lehet tárolni. 
     (3) A tárolásra szolgáló helyiség nyílászáróit acélráccsal vagy ultraerős biztonsági fóliával kell ellátni, valamint a tárolóhelyet őrszemélyzettel kell őrizni vagy távfelügyeleti rendszerbe bekötött elektronikus riasztóberendezéssel kell ellátni79  
     "a) A" kategóriába tartozó lőfegyver, 
     b) 10 darabot meghaladó számú lőfegyver, illetve 1000 darabot meghaladó számú lőszer, vagy 
     c) lőfegyvernek vagy lőszernek a 28. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján kiadott engedéllyel rendelkező szervezet által történő 
     tárolása esetén. 
     (4) Ha a (3) bekezdésben említett lőfegyver vagy lőszer tárolása lakott területen kívül történik, a tárolóhelyet őrszemélyzettel kell őrizni vagy távfelügyeleti rendszerbe bekötött elektronikus riasztóberendezéssel kell ellátni. 
     (5) A lőszert a lőfegyvertől elkülönítve, biztonsági zárral rendelkező lemezszekrényben vagy falhoz, padlóhoz, szekrényhez rögzített biztonsági zárral rendelkező lemezdobozban, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni. 
 
     43. § (1) Lőszerelemet eredeti gyári csomagolásában, nem lakás céljára szolgáló épület ablakkal rendelkező helyiségében, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá. 
     (2) Feketelőpor és füstnélküli lőpor nem tárolható egy szekrényben. A csappantyút a lőportól egy lemezből készült elválasztóval el kell különíteni. 
     (3) Lőszerelemek tárolóhelyén kizárólag lőport és csappantyút lehet tartani. A lőszerelemek számára kialakított tárolóhelyen nem tartható 5 kg össztömegnél nagyobb mennyiségű lőpor és 2000 darabot meghaladó számú csappantyú. 
     (4) Lőpor és csappantyú tárolására szolgáló helyiségben nem lehet nyílt lánggal üzemelő berendezés, tilos a dohányzás és nyílt láng használata. 
     (5) A lőfegyver-kereskedő lőszer (lőszerelem) tárolóhelyének engedélyezésére irányuló eljárásban a döntést az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.81 82  
 
     44. § (1) A 28. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján kiadott engedéllyel rendelkező szervezet és a sportlövő írásbeli megállapodása esetén e szervezet tárolja a sportlövő sportlőfegyverét és a hozzá tartozó lőszert.84  
     (2) A sportlövő köteles sportlőfegyverének és a hozzá tartozó lőszernek tárolás céljából történő átadását vagy a tárolás helyének megváltozását - a lőfegyver Ftv. szerinti adatait, a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat, a tárolás helyét és várható időtartamát tartalmazó, a tárolást végző szervezet által kiállított igazolás benyújtásával - az átadástól vagy a tárolás helyének megváltozásától számított öt munkanapon belül a tárolás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak írásban bejelenteni. 
     (3) A (2) bekezdés szerinti bejelentésről a tárolás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a tárolást végző, (1) bekezdés szerinti szervezet és a sportlövő részére igazolást ad ki. 
     (4) A tárolást végző, (1) bekezdés szerinti szervezet - a lőfegyver Ftv. szerinti adatait és a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat tartalmazó - naprakész nyilvántartást vezet az általa tárolt lőfegyverről, lőszerről. 
     (5) A sportlövő köteles sportlőfegyverének és a hozzá tartozó lőszernek a (2) bekezdés szerinti átadását követő visszavételét - a visszavétel időpontjának megjelölésével - a visszavételtől számított öt munkanapon belül a tárolás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak írásban bejelenteni. 
 
     44/A. § (1) Aki az engedéllyel tartott lőfegyver, lőszer vagy lőszerelem tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeit átmenetileg nem tudja biztosítani, a lőfegyver, lőszer vagy lőszerelem rendőrségi tárolását kezdeményezheti a rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységéről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.128  
     (2) A lőfegyver, lőszer vagy lőszerelem rendőrségi tárolásának Időtartama legfeljebb 180 nap. 
     (3) Ha a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártát követő 5 munkanapon belül a lőfegyver, lőszer vagy lőszerelem visszavételére nem kerül sor, az engedélyt, valamint az európai lőfegyvertartási engedélyt vissza kell vonni. 
     

Lőfegyverek kivitele, behozatala, átszállítása

 
     45. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában lőfegyver, lőszer kivitelére, behozatalára, átszállítására engedélyt az kaphat, aki (amely) annak gyártására, javítására, forgalmazására, megszerzésére vagy tartására vonatkozó - e rendelet alapján kiadott - engedéllyel rendelkezik. 
 
     46. § (1) Külföldi állam belső joga szerint védetté nyilvánított személy vagy nemzetközi szervezet tisztségviselője, illetve védelmét ellátó biztonsági személyzet tagja lőfegyverének és lőszerének behozatalát, kivitelét, az ország területén való átszállítását a - a külpolitikáért felelős miniszter véleményének beszerzésével - az Országos Rendőr-főkapitányság engedélyezi.85  
     (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt a 15. számú melléklet szerint kell kiállítani. Az engedély kiadása, illetve az ennek meglétét igazoló hatósági igazolvány kiállítása viszonosság esetén díjmentes.86  
     (3) A (2) bekezdés szerinti lőfegyver (lőszer) kísérő igazolvány hatályossága alatt a lőfegyver, lőszer tartására és viselésére és kivitelére is jogosít.87  
 
     47. § (1) Az a személy vagy szervezet, aki (amely) az e rendelet szerint kiadott megszerzési engedéllyel rendelkezik, jogosult annak hatályossága alatt a megszerzési engedélyben szereplő lőfegyver, lőszer behozatalára. Az Európai Unióhoz nem tartozó államból történő behozatal esetén ennek tényét az Európai Unió külső vámhatárán működő vám- és pénzügyőri hivatal a megszerzési engedélyen bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.88 89  
     (2) Ha a 45. §-ban meghatározott engedéllyel nem rendelkező személy vagy szervezet lőfegyvert, lőszert akar a Magyar Köztársaság területéről kivinni vagy azon átszállítani, az ehhez szükséges engedély megszerzéséhez köteles igazolni, hogy a lakóhelye (székhelye vagy telephelye) szerinti államban jogosult a lőfegyver, lőszer gyártására, javítására, forgalmazására, kiállítására, megszerzésére vagy tartására. 
     (3) A (2) bekezdésben említett jogosultságot nem kell igazolni 
     a) azoknak a külföldön bejegyzett sportegyesületeknek (sportszervezeteknek), amelyek sportlövő versenyre hoznak be lőfegyvert vagy lőszert;90  
     b) arra a lőfegyverre és lőszerre, amelyet a lőfegyver, lőszer szállítására engedéllyel rendelkező hajó vagy légi közlekedési eszköz fedélzetén szállítanak, ha az nem hagyja el a fedélzetet, illetve a kikötő tranzit területét. 
 
     48. § (1) A vadászlőfegyver, valamint a sportlőfegyver jogszerű tartását az e rendelet alapján kiadott fegyvertartási engedéllyel nem rendelkező személy a lakóhelye szerinti államban kiadott fegyvertartási engedéllyel, tűzfegyver esetén európai lőfegyvertartási engedéllyel igazolhatja. A "B" kategóriájú, vadászatra szolgáló tűzfegyver, valamint a 7,5 joule csőtorkolati energia feletti légfegyver behozatalához és tartásához a vadászat, illetve a sportverseny helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélye is szükséges. 
     (2) Az a személy, aki európai lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik, jogosult az abba bejegyzett "C" és "D" kategóriába tartozó tűzfegyverét, a hozzá tartozó lőszerrel együtt vadászatra, "B", "C" és "D" kategóriájú sportlőfegyverét sportlövő versenyre behozni, kivinni, illetve az ország területén átszállítani. 
     (3) Az európai lőfegyvertartási engedélybe bejegyzett "B", "C" vagy "D" kategóriájú tűzfegyver és a hozzá tartozó lőszer önvédelmi célra történő behozatalát a Magyar Köztársaság területére a várható beutazás, illetve átutazás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezheti. A behozatali engedély abban az esetben adható ki, ha a kérelmező bizonyítja, hogy tevékenysége vagy más ok miatt élete, testi épsége - tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt - fokozott védelmet igényel, és rendelkezik a tűzfegyver tárolásának e rendeletben megállapított feltételeivel.91  
     (4) Az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel nem rendelkező személy az Európai Unió külső vámhatárán működő vám- és pénzügyőri hivatal 13. számú melléklet szerinti igazolása alapján jogosult lőfegyverét, a hozzá tartozó lőszerrel együtt vadászatra, sportlövő versenyre behozni, kivinni, illetve az ország területén átszál

Címkék: törvény vizsgálat kormányrendelet alkalmassági pszichológiai

Szólj hozzá!

22/1991. (XI. 15.) NM rendelet

a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról

 

     A kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 35. § (3) bekezdésében, illetve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében és a 61/1987. (XI. 29.) MT rendelet 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek tartásának egészségi alkalmassági feltételeit és meglétük megállapításának rendjét - az érdekelt miniszterekkel, a 13. §-t illetően a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom: 

     1. § (1) A lőfegyver, lőszer (a továbbiakban együtt: lőfegyver) megszerzéséhez és tartásához szükséges hatósági engedély feltételeként előírt egészségi alkalmasság vizsgálatának a célja annak a megállapítása, hogy a lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága, amely őt lőfegyver biztonságos használatára egészségi szempontból alkalmatlanná teszi.1 (lábjegyzeteket lásd a bejegyzés végén!)  

     (2) A lőfegyvert tartani szándékozó személy - a lőfegyvertartási engedély kiadása iránti kérelmének benyújtása előtt - előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a lőfegyvertartási engedéllyel már rendelkező személy pedig az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles megjelenni az orvosi alkalmasság megállapítására jogosult egészségügyi szervnél (a továbbiakban: orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv), és köteles magát a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak alávetni.2  

     (3) Az orvosi vizsgálaton megjelent személy köteles személyazonosságát hitelt érdemlően (személyi igazolvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal) igazolni. 

     (4) Ha a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan mértékű állapotromlást észlel, amely a lőfegyver biztonságos használatára időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná teheti, illetőleg azt hátrányosan befolyásolhatja, köteles az orvosi alkalmasságot vizsgáló, a 8. § (1)-(2) bekezdése szerinti első fokú szervnél orvosi vizsgálatra jelentkezni annak megállapítása érdekében, hogy lőfegyver biztonságos használatára alkalmas-e.3  

     2. § (1) A lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy az engedéllyel rendelkező személyt az előzetes, az időszakos és a soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az elvégzendő vizsgálatok szempontjából az alábbi két alkalmassági csoport valamelyikébe kell sorolni:4  

     a) az I. alkalmassági csoportba kell sorolni a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR1.) 22. §-ában és 29. §-ában meghatározott személyeket; 

     b) a II. alkalmassági csoportba kell sorolni a KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket. 

     (2) Az egészségi alkalmasságot arra az alkalmassági csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyikre azt az orvosi vizsgálaton megjelent személy kérte. 

     3. § (1) 5  

     (2) Nem végezhető el az egészségi alkalmassági vizsgálat, ha a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló heveny megbetegedés, illetőleg egyéb egészségi állapot áll fenn, annak megszűnéséig. 

     4. § (1) Az I. alkalmassági csoportban az egészségi alkalmassági vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.6  

     (2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személy esetén az időszakos és a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat - figyelemmel a (3)-(5) bekezdésben foglaltakra - orvosi alkalmassági vizsgálatból, az előzetes vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll. 

     (3) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalható be az időszakos és a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat keretében az a KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személy, akinél ilyen vizsgálat elvégzésének szükségessége orvosszakmailag valószínűsíthető. 

     (4) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személynek a saját tulajdonú lőfegyver tartásához szükséges lőfegyvertartási engedély megadásához két, egymást követő előzetes pszichológiai vizsgálat során megállapított, alkalmas minősítéssel kell rendelkeznie, amely két vizsgálat időpontja között legalább fél évnek kell eltelnie, és a két vizsgálat időpontja között legfeljebb 2 év telhet el. Amennyiben bármelyik vizsgálati eredmény felülvéleményezésére kerül sor, a felülvéleményezési kérelem benyújtása és az annak alapján elvégzett vizsgálat között eltelt idő a 2 éves időtartamba nem számít bele. 

     (5) A KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személyt az időszakos és a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során pszichológiai alkalmassági vizsgálatra kell beutalni, amennyiben a vizsgált személy 

  •      pszichiátriai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll, 
  •      neurológiai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll, vagy 
  •      központi idegrendszere sérült. 

     4/A. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot az 1. számú mellékletben foglaltak szerint a pszichológiai alkalmassági vizsgálat előtt kell elvégezni.48  

     (2) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra a vizsgálatra jelentkezőt az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv utalja be. A 4. § (3) és (5) bekezdése szerinti esetben a beutalón fel kell tüntetni a beutalás okát. A pszichológiai alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgálat eredményéről a beutaló szervet írásban értesíti. 

     (3) Az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv dokumentálja az orvosi és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményét a 2. mellékletben foglalt egészségügyi vizsgálati lap kitöltésével. 

     (4) Az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgált személy részére a 4. melléklet szerinti igazolást állít ki. 

     (5) A KR1. 23. § (1) bekezdése szerinti személy részére a 4. melléklet szerinti igazolást nem kell kiállítani, a vizsgált személy részére a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR2.) Melléklete szerint kiállított sportorvosi engedély a lőfegyverek megszerzésére és a tartására irányuló hatósági engedélyezési eljárás során a (4) bekezdésben meghatározott igazolással egyenértékűnek minősül. 

     5. § (1) Lőfegyver tartására egészségileg alkalmatlan az a személy, akinek alkalmatlanságát az orvosi és/vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző szerv megállapította. 

     (2) Az orvosi alkalmassági vizsgálat során alkalmatlannak kell minősíteni azt a személyt, aki az 1. számú melléklet I. pontjában szereplő megbetegedések bármelyikében szenved.8  

     (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl alkalmatlannak kell minősíteni a KR1. 23. § (1) bekezdése szerinti személyt, ha a KR2. szerint az egyes sportágakban a sportegészségügyi ellátás keretében a sportorvos által elvégzett sportorvosi vizsgálat eredményeként a KR2. Mellékletének 2. b) pontja alapján "nem alkalmas", illetve "nem versenyezhet" minősítést kap.12  

     (4) Az 1. számú melléklet II. pontjában felsorolt megbetegedések esetén az orvosi alkalmasságot csak szemész szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani.13  

     (5) Az 1. számú melléklet III. pont14  

     a) 1-2. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak neurológus és fül-orr-gégész szakorvos, 

     b) 3-4. és 6. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak neurológus szakorvos, 

     c) 5. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak kardiológus szakorvos véleménye alapján lehet az orvosi alkalmasságot megállapítani. 

     (6) 15  

     (7) A lőfegyver tartására alkalmatlanná nyilvánított személy soron kívüli orvosi vizsgálatot kérhet, feltéve, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja egészségi állapotának olyan mértékű javulását, amelynek alapján feltehető, hogy lőfegyver tartására alkalmassá vált.16  

     6. § (1) 17  

     (2) A lőfegyvertartási engedély hatályossági idején belül elvégzett időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alapján megállapított alkalmas vagy alkalmatlan - továbbá a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személynél versenyezhet vagy nem versenyezhet - minősítés tényéről az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a rendőrségnek a lőfegyvertartási engedély kiadására illetékes szervét haladéktalanul tájékoztatja.18  

     (3) Az egészségi alkalmasság vizsgálatában résztvevő szervnek a vizsgált személyt tájékoztatnia kell minden olyan szervi elváltozásáról, amely a lőfegyver tartására való alkalmasságát nem befolyásolja ugyan, de a lőfegyver biztonságos használata érdekében ismernie kell. 

     (4) Egészségromlás megállapítása esetén az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv erről az érintett személy alapellátását végző orvost tájékoztatja. 

     7. § (1) Az az I. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy, aki20  

  1.      40. életévét még nem töltötte be, 5 évenként orvosi és pszichológiai; 
  2.      40. életévét betöltötte, de 60. életévét még nem töltötte be, 2 évenként orvosi, 4 évenként pszichológiai; 
  3.      60. életévét betöltötte, évenként orvosi, 2 évenként pszichológiai időszakos alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni. 

     (2) Az a II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével -, aki 

  1.     60. életévet még nem töltötte be, 5 évenként, 
  2.     60. életévét betöltötte, évenként 

     időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel. 

     (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a KR1. 24. §-ában meghatározott azon személy, aki a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét nem töltötte be, 2 évenként köteles időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni. 

     (4) A KR1. 23. § (1) bekezdésben meghatározott személy orvosi alkalmassági vizsgálata a KR2. szerinti sportorvosi vizsgálat keretében, az ott meghatározott gyakorisággal történik. 

     (5) A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy az (1)-(4) bekezdésben meghatározott időnél korábban soron kívüli pszichológiai vagy orvosi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni az 1. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül akkor is, ha 

  1.      az egészségi alkalmasságot vizsgáló szerv az orvosi vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg, 
  2.      a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a lőfegyvert munkaköréből eredően tartó személy munkáltatója kezdeményezi, vagy 
  3.      a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy edzője (ide értve a szövetségi kapitányt vagy az azzal azonos feladatot ellátó személyt is), a sportolóval jogviszonyban álló sportszervezet vezetője (ide értve a szakosztályvezetőt is), vagy a lőgyakorlat vezetője kezdeményezi. 

     (6) Az I. alkalmassági csoportba tartozó személy munkáltatója köteles az egészségi alkalmasságot első fokon megállapító orvosi szervnél a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezni, ha a lőfegyver tartására jogosultnál 

  •      olyan körülményt (betegséget, állapotromlást) észlel, amely a lőfegyver biztonságos tartására való további alkalmasságát kétségessé teszi, vagy 
  •      legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség áll fenn. 

     8. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző egészségügyi szerv:22  

  1.      a II. alkalmassági csoport esetében - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével - a vizsgált személy háziorvosa, 
  2.      az I. alkalmassági csoport esetében az az egészségügyi szerv, amely az érintett személy foglalkozás-egészségügyi ellátására a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály szerint jogosult. 

     (2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy esetében az orvosi alkalmassági vizsgálatot a KR2. 7. § (1) és 8. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi szervek végzik. 

     (3) A pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséről az I. alkalmassági csoport tekintetében első fokon az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) gondoskodik. 

     (4) A II. alkalmassági csoport tekintetében a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot első fokon klinikai szakpszichológus vagy sport szakpszichológus végezheti. 

     8/A. § (1) A pszichológiai alkalmasság előzetes első fokú vizsgálata a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálatok elvégzésével történik.26  

     (2) A pszichológiai alkalmasság időszakos, illetve soron kívüli első fokú vizsgálatánál - mindkét alkalmassági csoport esetén - az alkalmassági vizsgálat szükségességének jellege határozza meg az elvégzendő vizsgálatok körét. 

     9. § (1) Az első fokú orvosi vélemény felülvéleményezését a vizsgált személy, vagy - az I. alkalmassági csoportra elvégzett vizsgálat esetén - annak munkáltatója a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szervtől írásban kérheti. Az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését a pszichológiai vizsgálatra beutaló szervtől kell kérni. 

     (2) A pszichológiai alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén - a (4) bekezdésre is figyelemmel - az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalja be, majd - az elvégzett vizsgálat eredményétől függően - a korábbi alkalmassági véleményt törli, vagy azt változatlanul fenntartja. 

     (3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a 2. melléklet szerinti egészségügyi vizsgálati lap egy példányának megküldésével haladéktalanul továbbítja a másodfokon eljáró szervhez, és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót.27  

     (4) A (3) bekezdésben foglalt esetben - ha az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték - a másodfokú pszichológiai vizsgálatra, illetőleg - ha az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be - az első fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki. Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be, a másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót. 

     (5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szervnek az 5. § (4) és (5) bekezdésében foglalt szakorvosi véleményeket nem kell újra beszereznie, amennyiben azok alapján az első fokon eljáró szerv az érintett személyt a szakorvosi véleményekkel érintett megbetegedések tekintetében alkalmasnak minősítette.29  

     10. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével - a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó egészségügyi szerv végzi.30  

     (2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy tekintetében felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmassági vizsgálatot a KR2. 11. §-ában meghatározott egészségügyi szervek végzik. 

     (3) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséről az OMFI gondoskodik. 

     (4) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatban részt vevő intézmények körét az OMFI a honlapján közzéteszi. 

     11. § Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos, illetőleg pszichológus, aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatában részt vett. 

     12. § (1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye. 

     (2) Az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv az egészségi alkalmassági vizsgálat eredményéről az első fokon eljárt egészségügyi szervet is tájékoztatni köteles. 

     13. § (1) A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról szóló 9/2010. (III. 18.) EüM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított, illetve módosított 1. § (1), (2) és (4) bekezdését, 2. §-t, 4. §-t, 4/A. §-t, 5. § (2)-(5) és (7) bekezdését, 6. § (2) bekezdését, 7. §-t, 8. §-t, 8/A. § (1) bekezdését, 9. § (3) és (5) bekezdését, 10. §-t, 1. számú melléklet II. és III. pontját, 2. mellékletet, 3. számú mellékletet és 4. mellékletet, valamint a Módr. 16. §-át a Módr. hatálybalépését követően indult, az egészségi alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatok esetében kell alkalmazni.33  

     (2) A Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy tekintetében a Módr.-rel megállapított 7. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a Módr. hatálybalépését követően elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálat során kell először alkalmazni azzal, hogy akinek a Módr. hatálybalépését megelőzően vagy azt követően elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálatát követő időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatának esedékessége nem egyezik meg a lőfegyvertartási engedély soron következő meghosszabbításának esedékességével, az a lőfegyvertartási engedély meghosszabbításával egyidejűleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton vehet részt. 

     (3) Az a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy, aki a Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik és a Módr. hatálybalépésekor nem rendelkezik legalább 3 éves igazolt sportegyesületi tagsággal, az a Módr. hatálybalépését követő első időszakos orvosi alkalmassági vizsgálattal egyidejűleg pszichológiai alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni a 8. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően. 

     (4) Az egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálata során meghozott eltérő alkalmassági vélemény hiányában 

  1.      a b) pontban meghatározott kivétellel a Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy a Módr. hatálybalépésekor hatályos időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat eredményét egészségi alkalmassága igazolására annak hatályossági idejéig, 
  2.      a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy, akinek egészségi alkalmasságát a 7. §-nak a Módr. hatálybalépését megelőzően hatályos (1) bekezdése szerinti egészségi alkalmassági vizsgálat során állapították meg, ennek eredményét egészségi alkalmasságának igazolására a KR2. szerinti időszakos sportorvosi vizsgálat elvégzéséig 

     használhatja fel. 

     14. § 35  

     15. § 36  

     15/A. § 39  

     16. § 40  

     17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. 

     

1. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez41 

     I. Lőfegyver megszerzését és tartását külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okok: 

     1. Eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórkép (bel- és ideggyógyászat). 

     2. Veleszületett, vagy szerzett mentális károsodás. 

     3. Alkoholizmus, narkománia. 

     4. Személyiségzavarok. 

     5. Elmebetegség bármely formája. 

     II. Szemészeti szempontból szakorvosi véleményezést igénylő megbetegedések49  

     1. az I. alkalmassági csoportban: 

     - egyszeműség, kancsalság, féloldali vagy kétoldali lencsehiány, ha a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen a látóélesség korrekció nélkül 1,0-nél rosszabb, 

     - adaptációs zavar, 

     - csőlátótér; 

     2. a II. alkalmassági csoportban: 

     - az egyszeműség, kancsalság vagy lencsehiány esetén abban az esetben, ha 

     a) sportvadászoknál a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen szemüveg, kontaktlencse vagy intraokuláris műlencse alkalmazásával sem érhető el 1,0 vízus, 

     b) önvédelmi kézilőfegyver megszerzése, illetve tartása esetén a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen a látóélesség 0,8-nál rosszabb, 

     c) gáz- és riasztófegyver megszerzése, illetve tartása esetén, ha monocularis látásnál az egyik, binocularis látásnál mindkét szem látóélessége korrekcióval összesen rosszabb, mint 0,8, 

     - adaptációs zavar, 

     - csőlátótér. 

     III. Lőfegyver megszerzésére, tartására való egészségi alkalmasság vizsgálata kapcsán szakorvosi véleményezést igénylő egyéb megbetegedések:50  

     1. Beszéd útján történő kommunikáció nehezített volta (hangképzési, beszéd- és/vagy hallászavar). 

     2. Egyensúlyzavarral járó kórképek. 

     3. Érzészavarok, amelyek a lőfegyver biztonságos kezelését akadályozzák. 

     4. A passzív és aktív mozgásrendszer (csont-, ízület-, izomrendszer) minden, a fogáskészséget vagy a lőfegyver kezelését gátló veleszületett vagy szerzett rendellenessége. 

     5. A szív és keringés azon megbetegedései, amelyek a lőfegyver biztonságos használatát megakadályozzák: 

     - olyan állapotok, amelyekben az akut szívelégtelenség hirtelen, bármikor felléphet; 

     - a keringési szervek gyógyszerrel nem befolyásolható idült elégtelensége; 

     - a szív ingerképzési, ingervezetési zavarai. 

     6. Központi és perifériás idegrendszer bármilyen betegsége, és annak maradványtünetei, ha olyan funkciókiesést okoznak, hogy a lőfegyver biztonságos használatát befolyásolják. 

     7. 43  

Lábjegyzetek

     1A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 1. § (1)-(2) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 1. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     2A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 1. § (1)-(2) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 1. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     3A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 1. § (4) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 15. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 04. 02. 

     4A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 2. §-a a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 2. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     5A 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 04. 02. 

     6A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 4. §-a a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 3. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     8A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 5. § (2)-(5) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 5. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     12A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 5. § (2)-(5) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 5. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     13A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 5. § (2)-(5) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 5. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     14A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 5. § (2)-(5) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 5. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     15A 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 04. 02. 

     16A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 5. § (7) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 15. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 04. 02. 

     17A 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 04. 02. 

     18A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 6. § (2) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 6. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     20A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 7. §-a a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 7. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     22A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 8. §-a a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 8. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     26A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 8/A. § (1) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 9. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     27A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 9. § (3) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 10. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     29A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 9. § (5) bekezdése a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 10. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     30A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 10. §-a a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 11. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.04.02. 

     33A 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 13. §-át a 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 12. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.04.02. 

     35A 14. §-t a 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 9. §-a (5) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01. 

     36A 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 16. § d) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 04. 02. 

     39A 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 16. § e) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 04. 02. 

     40A 16. §-t a 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 9. §-a (5) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01. 

     41Az 1. számú melléklet a 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 1. számú mellékletével megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01. 

     43A 9/2010. (III. 18.) EüM rendelet 1. melléklet 3. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 04. 02.

Címkék: törvény egészségügyi rendelet alkalmassági fegyvertartás vizsgálata

1 komment

Fegyver pszichológiai alkalmasság


2010. áprilistól a 9/2010 (III. 18.) EüM rendelet módosította a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz – és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991 (IX. 15) NM rendeletet. A módosított rendelet egyebek közt kimondja, hogy a II. alkalmassági csoportba tartozó személyek (sportlövők, sportvadászok, önvédelmi célra fegyvert tartók) is - a korábbi rendelettől eltérően -pszichológiai alkalmasság vizsgálaton kötelesek részt venni.

Az I. alkalmassági csoport vizsgálatait csak munka- vagy klinikai szakpszichológus végezheti.  A II. alkalmassági csoport pszichológiai alkalmasság vizsgálatait klinikai szakpszichológus vagy sport szakpszichológus végezheti.

A pszichológiai alkalmassági vizsgálat az orvosi alkalmassági vizsgálat után következik, kizárólag alkalmas minősítés esetén.

A pszichológiai alkalmassági vizsgálat tartalma

 A fegyver pszichológiai alkalmassági vizsgálat elemei:

  1. klinikai pszichológiai interjú
  2. pszichológiai exploráció 
  3. figyelemvizsgálat - figyelemkoncentráció és monotónia tűrés, telítődés, burn out, megosztott figyelem
  4. reakcióidő vizsgálata - reakciókészség fényre, hangra, terhelésre
  5. szenzomotoros koordináció vizsgálat - kézbiztonság
  6. pszichovegetatív paraméterek vizsgálat - pszichofiziológiai és pszichés funkcionális szint szélsőséges ingadozásának vizsgálata
  7. mentális funkciók vizsgálata
  8. személyiségvizsgálat kérdőívekkel  és projektív tesztekkel - személyiségtulajdonságok, érzelmi indulati stabilitás

Orvosi alkalmassági vizsgálat


Az orvosi vizsgálat során a lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy az engedéllyel rendelkező személyt az alábbi két alkalmassági csoport valamelyikébe sorolják: 

I. alkalmassági csoport: a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR1.) 22. §-ában és 29. §-ában meghatározott személyeket, aki — a gáz- és riasztófegyverek kivételével — a lőfegyvert munkaköréből eredően tartja, illetve kívánja tartani.

II. alkalmassági csoport: a KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket, akik a fegyvert sportvadászat, illetőleg önvédelem céljából tartják vagy szándékoznak tartani. A gáz- vagy riasztófegyvert tartó vagy tartani szándékozó személyt minden esetben a II. alkalmassági csoportba sorolják.

A II. alkalmassági csoport tekintetében a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot első fokon klinikai szakpszichológus vagy sport pszichológus végzi. A pszichológiai alkalmasság vizsgálata (előzetes első fokú) meghatározott vizsgálatok elvégzésével történik.

Pszichológiai alkalmassági vizsgálatot végző laboratóriumok

Az OMFI által kijelölt elsőfokú fegyver alkalmassági pszichológiai szaklaboratóriumok Magyarországon, melyek jogosultak a fegyvertartás pszichológiai alkalmassági vizsgálatát elvégezni:

Fegyver alkalmassági - letölthető fájlok

Fegyver alkalmassági - további források

Kulcsszavak: fegyver, alkalmassági vizsgálat, orvosi vizsgálat, egészségügyi alkalmassági, fegyvertartás, fegyvertartás szabályai, lőfegyvertartási engedély, alkalmassági csoport, pszichológiai alkalmasság, pszichológiai alkalmasság vizsgálata.

Címkék: fegyver vizsgálat orvosi egészségügyi alkalmassági pszichológiai fegyvertartás szaklaboratórim

Szólj hozzá!